demroom.hu

A csiszolás története

A csiszolás története

Az emberiség története összefonódik a csiszolással..abrasztori.jpg

Az eszközhasználat megjelenése után hosszú idő telt el, de Kr. e. 10000 környékén az elsőként megjelenő anyagmegmunkálási folyamat a csiszolás volt. Ezt a korszakot hívjuk neolitikumnak. Ezeket a kőből készült eszközöket jobb volt már kézbe venni, és jobb volt velük dolgozni. A tapasztalat megmutatta, hogy melyik forma, méret, kialakítás mire használható, és a csiszolás lehetővé tette ezeknek az eszközöknek a tökéletesítését, és ami még fontosabb, a reprodukálását.


A kőkorszakról legtöbbünknek a kőbalta ugrik be, de a régészeti leletek tanúsága szerint megannyi eszközt használtak az őseink. Fel kellett dolgozni az elejtett zsákmányt. Kezdeni kellett valamit a bőrével, vagy éppen a csontjaival. Később a növénytermesztés megjelenésével, meg kellett őrölni a gabonát.

De a harchoz, a vadászathoz is nyílhegyekre, dárdahegyekre, vagy kőből készült késekre volt szükség.

A fémek felhasználásának megjelenésével már megjelent az igény a felületek kezelésére Megjelentek az első természetes abrazív anyagok. Jelentős szerepet játszott a homok és a benne található apró kristályok, de az élezéshez megjelentek az körköszörűk. Az egyiptomi piramisok körüli ásatások során már találtak olyan eszközt, amit az építés során használt szerszámok élezéséhez használtak.

A későbbi évszázadokban ezek az anyagok, és a meghajtások is fejlődtek. Az ókor és a középkor nagy háborúi, hadjáratai szükségessé tették a csiszolás fejlődését is. Az anyagok és a felhasználás ugyan finomodott, de igazán komoly áttörésre a régészet nem talált kézzel fogható bizonyítékot.

Közben a távol keleten, Kína feltalálta a puskaport, a papírt, és ezzel együtt a csiszolópapírt is. Az első bizonyíték erre a 13. századból származik. Kínai mesterek természetes gumival kenték be a papírt és ebbe az anyagba ágyazták bele a finomra morzsolt kagylóhéjat.

Ez a találmány is -mint oly sok minden más- a tengeri útvonalakon és a Selyemúton érkezett be Európába és kezdett lassan elterjedni a kontinensen. A középkori mesterek féltve őrizték titkaikat, és mivel a tömegtermelés még nem jelent meg, a csiszolási folyamatokról elég kevés konkrétumot tudunk

A fémek felhasználásának széles körű elterjedése az ipari forradalom idejére tehető. Ezt az időszakot négy nagy korszakra tudjuk bontani.

Az első ipari forradalom (1750-től a 19. század közepéig) a találmányok kora volt. Megjelent a gőzgép, és mint modern meghajtás, teljesen átalakította a termelési folyamatokat. Az ipari forradalom Angliából indulva, gyorsan eljutott az Egyesült Államokba és Németországba.

A második ipari forradalom már a tömegtermelésről szólt. 1870-től az első világháború kitöréséig tartjuk számon ezt az időszakot. Ebben az időszakban alakultak meg és kezdték el működésüket a nagy csiszolóanyag gyártók is.

A teljesség igénye nélkül a gyárak megalapításának évei:

Norton – 1873

Sia – 1875

Klingspor – 1893

3M – 1902

Tyrolit – 1919

A kutatások szerint ebben az időszakban a 19. század közepén már megjelent az első csiszoló gép is. Néhány dokumentum szerint azonban, már Leonardo Da Vinci is dolgozott egy félautomata megoldáson.

A tömegtermelés időszakából muszáj kiemelnünk Henry Fordot, aki minden bizonnyal többet tett az ipari csiszolástechnika kialakulásáért, mint bárki más.

Kijelentette, hogy „…alapvetően a csiszolási folyamatoknak, megoldásoknak köszönhető az, hogy képesek vagyunk olyan autókat előállítani, amik 1000 dollárnál olcsóbban értékesíthetők. Ha nem lennének ezek a megoldások, akkor ezek a járművek legalább 5000 dollárba kerülnének, ha egyáltalán le lehetne gyártani őket”. Az autók alkatrészeinek túlnyomó többsége valamilyen formában csiszolva van. Legyen szó precíziós köszörülésről, vagy polírozásról, ezekre az anyagokra szükség van. Nagyban hozzájárult ehhez a fejlődéshez az is, hogy a 19. század végén már ipari körülmények között állították elő a különböző finomságú korund (aluminium-oxid) csiszoló szemcséket.

A békében fejlődés folyamatát az első világháború megakasztotta. A háború lezárása egyben a harmadik ipari forradalom kezdetét is jelentette. Csiszolás szempontjából a hadi ipar és a jármű ipar (közút, vasút, légi és vízi közlekedés) fejlődése volt meghatározó.

Az anyagok megmunkálása innovációt kívánt meg a gyártóktól. A második világháború végéig meghatározó volt ez az irány. 1945-től azonban a harmadik forradalom második szakasza köszöntött be a hidegháborúval. Ennek az időszaknak meghatározó eleme volt a tudományos és technikai versengés. Új anyagok kerültek be a gyártásba. Kezdetét vette az űrkutatás, egyre jobban fejlődött a rakéta tudomány is. Az új anyagok megmunkálásához keményebb szemcsékre volt szükség. A fejlesztésekben a General Electric járt élen. Ők alkották meg a szintetikus gyémántot 1955-ben, majd két évvel később a CBN-t. Ez a korszak a Holdra szállással lezárult.

Amerika megnyerte ezt a versenyt, és a harmadik ipari forradalom új szakaszba lépett Az 1970-es évektől, ahol már a robotika, az automatizálás és a számítógépek kaptak kiemelten fontos szerepet. Változott a felhasznált alapanyagok aránya. Fémmegmunkálás területén, egyre gyakrabban használt anyag lett a rozsdamentes acél. Az új anyagok új fejlesztéseket kívántak meg 1973-ban megjelent a cirkón, 1981-ben pedig a kerámia csiszoló szemcse.

Az internet és a digitalizáció terjedésével, napjainkban már a negyedik ipari forradalmat éljük. A jövő az okos gyártósoroké, a kinyert adatokból létrehozott analitikáé. A big data egyre jobb felhasználása hatással lesz a globalizációra, a nagy vállalatokra és mindannyiunkra. Csiszolni az emberek helyett egyre gyakrabban intelligens robotok fognak a gyártó sorok mellett.

És hogy mi jön holnapután? Mi lesz a posztmodern ipari forradalom?

Ki tudja…

A csiszolás története Tovább

A bejegyzés trackback címe:

https://demroom.blog.hu/api/trackback/id/tr618442783

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása